Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, tüneteikkel mégis kevesen fordulnak időben orvoshoz. Az érfal szerkezetének átalakulása már egészen fiatalon is elkezdődhet, ami később olyan betegségekhez vezethet, mint a stroke, a szívinfarktus vagy az érszűkület. Éppen ezért panaszok esetén érdemes mihamarabb szakemberhez menni, hogy a későbbi súlyos szövődmények elkerülhetők legyenek.

Kiknek javasolt a rendszeres szűrés?

Az érszűkületre fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, a férfi nem, valamint az idős kor, így az érintetteknek fokozottabban kell ügyelniük az ereik állapotára. A cukorbetegeknél azért is fontos a rendszeres szűrés, mert náluk a fájdalomérzet hiányozhat – tehát nem feltétlenül produkálnak érszűkületre jellemző tüneteket. A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a kis- és a nagy erek elzáródása, ami érzészavarral társulhat. Már a fizikális vizsgálatkor, a lábfejen hiányzó pulzusok észlelése fel kell hogy hívja a háziorvos vagy a belgyógyász figyelmét a lehetséges érbetegségre. A cukorbetegek szűrése panaszmentes esetben is évente javasolt. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa is a szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet:

– A többi rizikófaktor jelenléte mellett legfőképpen panaszok esetén indokolt a szűrővizsgálaton – angiológiai vizsgálaton – való részvétel. A cukorbetegeknél, illetve az ismert érbetegeknél (pl. agyi- vagy szívinfarktus után) azonban tünetmentes esetben is javasolt a szűrés.

Fontos tudni, hogy Magyarországon a panaszmentes magas vérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint az érszűkület előfordulási gyakorisága 14,4 százalék volt. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet.

Érbetegségek jelei

Az érbetegségeknek szerteágazó tüneteik lehetnek, attól függően, hogy a test mely szervében vagy részén alakulnak ki.

Alsó végtag érszűkülete: a láb terhelésre jelentkező fájdalma, mely nyugalomban megszűnik, hideg láb, lábikragörcs, fekély, nehezen gyógyuló sebek.

Koszorúér-szűkület: mellkasi fájdalom, mely sugározhat a hátba, karba, és amely nyugalomra enyhül, légszomj, ritmuszavar.

Nyaki érszűkület: tüneteket leginkább előrehaladott esetben okoz, melyek lehetnek: szédülés, látászavar, látásvesztés, féloldali arczsibbadás, esetleg fülzúgás.

Legfontosabb vizsgálatok

Boka-kar index (kézi doppler vizsgálat): Az alsóvégtagi érszűkület szűrésére és diagnosztizálásra is az úgynevezett boka-kar index meghatározása szolgál, mely kézi ultrahangkészülék és vérnyomásmérő segítségével történik. A karokban és az alsó végtagokban a vérnyomás megmérése után a bokánál mért vérnyomásértéket elosztjuk a karban mért értékkel. Érszűkületről akkor beszélünk, ha a kapott hányados kisebb 0,9-nél.

Arteriográf készülék: Az érelmeszesedés korai stádiumára hívja fel a figyelmet az erekben mért gyorsult pulzushullám-sebesség, amelynek igazolására az arteriográf készülék alkalmas. Ezzel a módszerrel konkrét érbetegséget nem lehet ugyan kimutatni, de a kóros értékek felhívják a figyelmet a rizikótényezők szűrésére, illetve ha a betegnek panaszai is vannak, indokolt az érbetegségek kimutatására alkalmas egyéb vizsgálatok (pl. terheléses EKG, nyakiér-ultrahang, doppler mérés stb.) elvégzése is.

Az érszűkület hatásos kezelése

Az érszűkületet meg lehet előzni vagy rosszabbodását lassítani, de a már kialakult kóros elváltozás nehezen kezelhető, és lábamputációval fenyeget.  tovább 

Az érszűkület első jelei

Időnként fájdalmat érzel a vádlidban? Fáradékony vagy? Lehet, hogy kezdődő érszűkületről van szó.  tovább