Miért fáradunk el?
Miért fáradunk el?
A fáradtságérzés nemcsak a teljesítménnyel kapcsolatos objektív tényezőket jelenti, hanem az idegrendszeri tulajdonságok is meghatározók lehetnek. Lelki adottságoktól függően munkavégzéskor ki előbb, ki utóbb fárad el.
Például, ha egy nehéz csomagot egyedül kell hazacipelnünk, esetleges pihenők közbeiktatásával, nehezen érünk célba, viszont ha útközben egy ismerőssel jól elbeszélgetünk, szinte észrevétlenül tudjuk vinni ugyanezt a súlyt. Ennek fő oka az, hogy a fáradtságérzet, először a központi idegrendszert érinti, ilyenkor a különböző szervek még jelentős tartalékokkal rendelkeznek, ezért vagyunk képesek a fáradtságot leküzdeni.
A sportolók például jóval az elfáradási határon túl is tudnak kimagasló teljesítményt nyújtani. A megerőltető vagy túl hosszú ideig tartó szellemi munka ugyancsak elfáraszt, amely elsősorban idegrendszeri tünetekben mutatkozik meg. A figyelem előbb-utóbb elkalandozik. A folyamatos tevékenység során az ismétlődő, erős ingerek hatására automatikus védelem alakul ki, az agy szinte kikapcsol.
Emiatt tartanak az iskolákban legfeljebb 50 perces tanórákat. Tapasztalatok szerint ugyanis, ez a maximális idő amennyit az agy folyamatosan bekapcsolt állapotban még elbír. Ezután legalább tíz perc szünet, kikapcsolódás szükséges, ami akkor igazán hasznos, ha ez idő alatt, bőséges oxigénbevitelre van lehetőség.
Leküzdhető a fáradtság?
A fáradás egyik jellegzetessége az, hogy a folyamatosan dolgozó, sportoló, aktív tevékenységet végző szervezetében, felszaporodnak a káros anyagcsere termékek. Az izmokban tejsav képződik, ami a vér útján eljut a szervezet minden részébe. Ezért is van összefüggés az elfáradás és a vér tejsavtartalma között.
Az oxigénhiány is okoz fáradtsági tüneteket. Ilyenkor többek között kellemetlen közérzet, levertség, a testi és szellemi aktivitás csökkenése jellemző. Különösen az ülő- és állómunkát végzőknek célszerű a lábakat felpolcolni, ami a vénás vér visszaáramlását könnyíti. Izomláz főleg akkor alakul ki, ha edzetlenül, vagy nem felkészülten végez valaki szokatlan izommunkát.
Az elfáradás tehát egy hasznos figyelmeztetés, ami jelzi, hogy pihenésre van szükség. Az aktív pihenés jobban regenerál, különösen a szellemi fáradtságot lehet így alaposabban kipihenni, hiszen ilyenkor más izmok, idegek működnek, mint a mindennapi munka során. Pihenés alatt a sejtek elegendő oxigénhez jutnak, lebomlanak a szövetekben felhalmozódott anyagcseretermékek. A pihenés passzív formái közül a legjobb az alvás.
Megfelelő kikapcsolódás a sport és a kirándulás
Nem szabad lemondani a szabadságról sem, legalább két hét egybefüggő kikapcsolódás nélkülözhetetlen. A tényleges kikapcsolódást az a fajta sporttevékenység fokozza, amelyben az ember figyelme is le van kötve. Kétségtelen, hogy a rendszeres testmozgás nagyon egészséges.
Téves az a nézet, hogy a fizikai munka után már nincs szükség testmozgásra, hanem csak passzív pihenésre. Az izomzat más jellegű egyenletes megmozgatása célszerű fizikai munka után is, mert ellensúlyozza az egyoldalú megterhelést, javítja a vérkeringést, és biztosítja a szövetek optimális oxigénellátását.
A kikapcsolódás egyik sajátos formája a kirándulás. A közös élmény, a hozzánk közelállókkal együtt töltött nap többletértéket jelent, érzelmi feltöltődést nyújt, növeli az összetartozás érzését. Erre pedig mindenkinek egyre inkább szüksége van.